Manuálterápia

A manuális medicina – mint gyógymód – a mozgás szervrendszerének visszafordítható működési zavaraival foglalkozik, kézzel végzett technikákat alkalmaz a gerinc és perifériás ízületek elváltozásainak diagnosztikájára és kezelésére.

A manuális terápia lényegét meghatározni azért nehéz, mert annak elemei az utóbbi években megjelentek a gyógytornában, a jógában, egyes mozgásterápiákban.

Nem összekeverendő a gyógymasszázzsal, a reflexterápiákkal. Gyakran – tévesen- az alternatív medicina valamely ágához sorolják, holott inkább a hagyományos, ún. nyugati orvosláshoz áll közel.

A manuál terápia hatásmechanizmusa a hagyományos orvostudomány ismeretanyagán alapul.

A manuális medicina két részből áll:

• a manuális diagnosztikából
• és a manuális terápiából

Az 1997-es egészségügyi törvény óta  csak orvosok, és – a gerincmanipulációk kivételével –  gyógytornászok alkalmazhatják.

A  kezelés menetét és a kezelési technikát az aktuális tüneti diagnózis határozza meg. A diagnosztikánál igen nagy jelentősége van a mozgásszervi funkciók biomechanikai elemzésének, mert csak így láthatjuk a tünetek okait is!

A műfogások tanát, vagyis a manuális terápiát, az orvosok jelentősen továbbfejlesztették és tudományos alapokra helyezték. Így alakult ki a diagnosztikus és terápiás módszereket egyaránt tartalmazó manuális medicina.

A műfogások kivitelében a kezelőnek és a kezeltnek összehangoltan, harmonikusan kell együttműködnie. A műfogások száma több százra tehető. Minden végtagizületre, valamint minden gerincszakaszra és egyes szegmentekre (=csigolyapár) is külön fogást alkalmazunk. Azonban ez még mindig csak a bázis, amiből a kreatív terapeuta építkezik. Gyakran előfordul ugyanis, hogy módosítva kell alkalmazni egy-egy fogást, az igazán hatékony kezelés érdekében.  Ezt úgy is nevezhetjük, hogy „az érzést követjük”.

A kezelés során – egyéni jellemzőktől függően –  gyakran hallhatunk roppanást, amely a műfogások természetes velejárója.

Panaszok, melyek manuális terápiával hatékonyan enyhíthetők:

• Hátfájás
• Derékfájdalmak
• Nyakfájás
• Vállfájdalmak
• Könyökfájdalmak
• Végtagfájdalmak
• Izom eredetű mozgáskorlátozottság
• Kéz-, és lábzsibbadás
• Ideggyógyász által kivizsgált fejfájás

A manuális terápia alkalmazása ellenjavallt többek között:

• Tumoros betegeknél,
• Traumás eltéréseknél,
• Gyulladásos folyamatokkor,
• Vérzékenyeknél,
• Agyi-, és érbetegségekben szenvedőknél.

Csontritkulásban szenvedőknél különös gonddal kell eljárnunk. Ilyen esetekben lényegesen kisebb erőket alkalmazunk, inkább izmok-lágyrészek felől közelítjük meg a problémákat.

Az első kezelés után 6-12 órával – néha csak másnap reggel – fájdalmat, izomlázszerű tüneteket érezhet a kezelt beteg. Ez az érzés teljesen természetes, és csupán 1-2 napig tart, utána természetesen megszűnik.

A mozgásszervek működészavarait az ízületek csökkent vagy éppen megnövekedett mozgékonysága jelzi. A manuális medicinát az izületek csökkent mozgékonysága esetén alkalmazzuk. A lecsökkent mozgásokhoz az izmok merevsége társul, a fő fájdalmat gyakran ez okozza.

A manuális terápia nem “csontrakás és reccsentés”.

A manuális terápia differenciált technikák egész arzenálját használja, nagyon részletes diagnosztikus vizsgálat után.

A manuális terápia nagy hangsúlyt fektet a képalkotó eljárásokra, mint például a röntgen, CT, MRI, valamint egyes esetekben csontsűrűség vizsgálat.

A kezelés célja, hogy feloldja a blokkolódást és visszaállítsa az ízület optimális mozgástartományát. Ettől a beteg fájdalma csökken, mozgáskorlátozottsága oldódik, általános közérzete és hangulata jelentősen javul.