Orvosi diagnózist természetesen csak orvosok állíthatnak fel, szerencsére azonban nem minden konzervatív kezeléshez kell feltétlenül orvosi diagnózis. A talpfájdalom, sarokfájdalom éppen ilyen.

A talpi fascia egy vastag kötőszövetes lemez, amely a talp teljes hosszában húzódik végig, összekötve a sarkat a lábujjakkal. Normális körülmények között a talpi fascia ütődés-elnyelő ívként viselkedik, támogatva a talpi boltozatot. Ha az ívet érő feszülés, vagy erőhatás megnő, az mikrosérüléseket okozhat a fasciában. Gyulladása a sarokfájdalmak egyik leggyakoribb oka. Általában erős, tompa-éles fájdalmat okoz.

Jellemzően reggel vagy hosszabb pihenő után az első lépések megtételekor legerősebb a panasz és általában csökken egy kis mozgás után. A fájdalom gyakran nem is jelentkezik nagyobb terhelés közben, utána viszont erősen tér vissza, ami ijesztő lehet.

A talpi fascia gyulladása érdekes módon látszólag egymással ellentétes csoportokat is érinthet: gyakori a futóknál és az inaktív életmódot folytató nagy súlytöbblettel rendelkezőknél is. Leggyakrabban a 40-60 év közötti korosztályban fordul elő.

Sarkantyú: bizonyos esetekben az orvos röntgen felvétel készítését javasolja. Ezeken a képeken a sarokcsonton csontkinövés vagy meszes felrakódás, ún. sarkantyú rajzolódhat ki. Régen az volt az elképzelés, hogy ez a csonttüske okozza a panaszokat, de ma már tudjuk, hogy jóval több embernek van sarkantyúja, mint ahánynak fáj a sarka Sokszor előfordul, hogy valamilyen más ok miatt készített felvételen sarkantyú is látszik, pedig a Páciensnek soha nem volt sarokfájdalma.

 

Konzervatív kezeléssel néhány hét alatt akár teljes javulás érhető el, ha jól el van találva a terápia.

Anamnézis felvétel és fizikális vizsgálat alapján rendelőnkben az alábbi kezelésekből válogathatunk a panasz megszüntetése érdekében:

 

Végül elmondjuk miért javasoljuk feltétlenül a gyógytorna, lökéshullám, masszázs, ultrahang, softlaser, kinesiotape kezeléseket mielőtt az orvosok által oly gyakran választott két eljárást próbálnánk ki:

 

  • Szteroid injekció: csökkenteni tudja a gyulladást, a fájdalmat, de többszöri alkalmazása nem tanácsos, mert gyengítheti a fasciát, ezzel szakadást előidézve. Egyetlen injekció pedig ritkán elégséges, mert a talpi kötőszövet gyulladás életmódbeli hatások miatt szokott kialakulni. Szokásaink pedig ritkán változnak meg egy beadott injekció hatására.
  • Röntgen besugárzás: a modern eszközök egyre kisebb sugárterhelést jelentenek és egyre célzottabban adható ez a típusú kezelés, de továbbra is a célterület szöveteinek roncsolása elvén működnek. Egyértelmű, hogy érdemes olyan kezelésekkel kezdeni, melyek nem terhelik a szervezetet.

 

Több mint 80%-ban teljes panaszmentesség érhető el szteroid és röntgen nélkül is, de ha az eredmény nem volna kielégítő, ez a két drasztikus kezelés még mindig ott van a tarsolyban, nem is beszélve a legutolsóként választandó operációról.

Bejelentkezés kezelésre itt.

Mozgásszervi panaszaiddal kapcsolatos kérdéseidet írd meg nekünk és telefonon visszahívunk egy munkanapon belül





    IgenNem